RM Shop

PARTNEREK


HammerWorld

Accord Management

Cartea de nisip

Hatework

Maximum Rock Magazin

Sun&Moon Records

Transylvania Music

VHR Pub

Zenecentrum

free counters

RM Media


CD


AD ASTRA: Crust of ego
(Nail Records - Paranoid Rec. [Erdély/Ro])

Az Ad Astra a zenéjét azon ösvényen sétáltatja, amit a modern progresszív metalista úttörők már láthatóvá tapostak. A zenekar bemutatóját olvasva egy kissé agresszívebb gitárnyúzást képzeltem el hangfalevő muzsikával a Nevermore, Death, Opeth, Pain of Salvation és Meshuggah hatások miatt.

Az Crust Of Ego albumot nyitó No Contact a seattle-i istenek hangulatát kísérti meg. Ha a zene még nem is annyira dögös, mint a slágergyűjteményes Dead heart in a dead world-os Nevermore-é, de az igaz, hogy az indító vokál Warrel Dane mollban dúrozó hangját adta vissza. A lemez további részéből már kimarad ez a fajta hasonlatosság (hál'istennek) Morvai Csaba részéről. A zene jóval egyszerűbb, mint egy fullasztó környezetű, tökig kigyúrt szólókkal megpakolt power/prog lemezé, és éppen ezért elsőre emészthetőek és érthetőek a dalok - még akkor is, ha az angol kiejtés néha (!) túlságosan hangsúlyos magyaros. Minden hangszernek kiosztanak egy-egy darabot, melyben saját egoját örvendeztetheti meg (pl. One minute silence), de azért az egységben van a mindenható erő. Szépen összefésülődnek a szerényebb részek a tekerősekkel, és a finomabb dallamok a kegyetlen riffekkel.

A nyolc tételes korong második tétele, a Stranger Faces, már egy komplexebb darab az előzőhöz képest a progresszívebb ritmusváltások (a zenekar vallomása szerint, ezt Meshuggah-éktól lesték el), és a szelíd dallamoknak köszönhetően. Na, de a szelídséget a címadó dalban háttérbe szorítják a death-es döngetések, ahol a bőgő iszonyat jól szólal meg. Amúgy a hangzással minden rendben van. Egy kicsit lehetne vastagabb, de azt hiszem mostanában ezt az effektust kommersznek mondják. Tehát, a lemez rendben van így ahogy van.

A fent említett pozitívumokat szem előtt tartva a "Denevérember" betétdalaként is ismert U2 Hold Me, Thrill Me, Kiss Me, Kill Me átdolgozott örökzöld nótájának is adtam egy jól kiérdemelt babérkoszorút. Ez így igazságtalan, de ez nem azt jelenti, hogy Bono múzsáját pontoztam, hanem az Ad Astra leleményességét és különlegességét.

8
Sebesi

Vissza


Copyright © 2005-2013 RM Media. All rights reserved!