RM Shop

PARTNEREK


HammerWorld

Accord Management

Cartea de nisip

Hatework

Maximum Rock Magazin

Sun&Moon Records

Transylvania Music

VHR Pub

Zenecentrum

free counters

RM Media


KONCERTBESZÁMOLÓK


Altar
- 2006. május 5. Marosvásárhely, Red District -

Alig 50-60 főnyi hívő-sereg rótta le tiszteletét az "Oltár" előtt pénteken, május 5-én este, a Red District-ben. Naivan siettem a helyszínre, hogy pontban ott legyek a kezdéskor. De végül csalodásomat egy sörrel kellett leküldjem.

Nagy nehezen, fél tíz tájékán fellépett az ötletesen, asztalokból, összetákolt színpadra a Spaz, marosvásárhelyi zenekar énekes/hörgőse. A színpad hosszirányának egyik végén a dobos a szerkójával, háta mögött pedig a pult emelkedett. A "kifutó" másik vége, a közönségbe nyúlott. A cintányértól 1, illetve 10 óránál a két hathúrost és a bőgőt kínozták. A rendre pár "hormonzavaros" vigyázott (vigyáztak volna inkább a potenciáljukra). A hangosításuk igénytelen, béna volt, az egész helység remegett, zúgott a bőgő és a gitárok derekat melegítő riffjeitől, jó kis hallószerv gyilkóló dübörgés volt.

Mint már említettem a Spaz zenéje az "új hullám"-ba kapaszkodik, és szeretné azt meglovagolni; van benne üvöltés, van benne ének, van benne riff, van egy kevés fantázia is, de nem volt magatartása sem a zenének, sem a tagoknak, ami igencsak elengedhetetlen a színpadon. Hiányzott az attitűd.

Nagy későre Andy Ghost, Teo, és D-Man, Levit kivéve felvonultak az oltár elé és megkezdték a bárányok terelgetését. Ki-ki énekkel járult hozzá a szertartáshoz, ki-ki kirázta magából az elmúlt héten összegyűjtött feszültséget. A hangzás szinte templomba illő volt, szépen hallatszottak a basszus-játékok is, ami ritkaságszámba megy a hazai színpadokon. Mindig is tetszett az Altar-ban, hogy különválasztható a két gitár egymástól, de nem elválasztható. Majdnem a teljes Respect albumot lenyomták a "barátok" (értsd keresztény barát), de műsorra kerültek az Atitudine egyes darabjai is. Andy Ghost szépen vezette és irányította az egész előadást, amikor kezeket akart látni, kezek voltak a magasban, mikor énekeltetni akart, énekelt a nyáj.

Aztán következett a hab a tortán: Mum. Mindenki őrjöngött, a maga módján. Mikor távozni látszott a pásztor-csapat, egy hangon, egy nyelven hagyta el a "VISSZA" az egybegyűltek ajkait. És ahogy minden jó tortán van gyümölcs, hát péntek este sem maradt el a ráadás, amit Olinak ajánlottak, de gondolom nem csak neki szólt. Ez egy Sepualtarica (Sepultura, Altar, Metallica) 10 perces adrenalin sűrítmény volt, amit ennél hozzáértőbben és céltudatosabban, nem hiszem, hogy elő lehetett volna adni.

Ez a péntek este is jól fejeződött be... nekem.

Sebesi Attila

Vissza

Copyright © 2005-2013 RM Media. All rights reserved!