RM Shop

PARTNEREK


HammerWorld

Accord Management

Cartea de nisip

Hatework

Maximum Rock Magazin

Sun&Moon Records

Transylvania Music

VHR Pub

Zenecentrum

free counters

RM Media


KONCERTBESZÁMOLÓK


Rockmaraton - Pécs, Malomvölgyi Arborétum, 2006 július 10-16

A következő pár sor a hihetetlenül jól sikerült pécsi Rockmaraton, ezév július 12.-i, szerdai napjáról számol be, persze nem túl részletesen, mert akkor hosszú lenne és nem olvasnátok el.

A történetek helyszíne a Pécs melletti malomvölgyi Arborétum, ahol a VI. Rockmaraton volt megrendezve. Három színpad építtetett: egy tehetségkutató, Local Heroes elnevezésű kisszínpad, amelyen amatőr bandák léptek fel, egy Rockinform és egy Hammer színpad. Mindhárom színtéren szinte kivétel nélkül iszonyatosan jó bulik voltak.

Kora délután egy korsó sört "puszilgatva" egy kegyetlen zenére figyeltem fel, ami arra kényszerített, hogy a kisszínpad irányába forduljak. Két gitáros, egy bőgős és egy dobos fiú gyilkolták a riffeket. Az ének ragadott meg elsőként, olyasmi volt mintha a Susperia-s Athera 18 évesen énekelne, a szólók is gyilkoltak rendesen. Nekem nagyon megtetszett ez a power/prog muzsika, nevük All/Play/Dead.

A Rockinform színpadon aznap a Sudden Death zenekar lépett fel elsőnek, akik minden feltétel nélkül felkerültek a magyar-kedvencek listámra. Zenéjük eléggé skatulyázatlan, de azért megprobálok képet festeni a hangszerelésükről: pőrgős death nyakon loccsintva power körítéssel, szóval nem finomkodnak a gitárokkal. Miután ők lejöttek a magaslatról, az Agregator már nyomult is. Akkora bulit teremtettek, hogy még ma is eláll a lélegzetem egy pillanatra, ha visszagondolok rá. A tömeg egyszerre hajalt, kivéve aki nem, Tass is látta, hogy még egy kevés ideig ő a király, bulizott is rendesen. Valami jó érzés mocorgott a levegőben. A hajtépő buli után Tassal szépen szóba is elegyedtünk, természetesen mindenki a saját barátnőjével, sörökkel. Aztán egy pár kör után elég lett a "múzsa csókja", kiszálltam az ivásból, mert nem akartam elszalasztani az est fénypontját, a Finntroll-t. Elmentem a Rockinform színpad mellől, el onnan, el, messzire.

FinntrollEkkor ugattak őrülten Blind Myself-ék a Hammer telepen, de csak keveset láttam az előadásukból, mert a Sudden Death frontember egy másik, Northfire Records-os, zenéjét mutatta be nagy örömmel (az Aetherius Obscuritas-ról van szó, egy Burzum és Ragnarök keverék). Visszasétálva a Rockinform színpadhoz a Dying Wish gerjesztette a hangulatot, a Hammer színpadnál pedig az "antiszociális" Brigád zenélt. Ahogy sötétedett, úgy fogyott a türelmem is, de nem amolyan ideges hangulat szállt meg, hanem olyasmi, mint amikor kezd elég lenni az előjáték, és végre be akarok nyittani a boldogság kapuján, hogy megpihenhessek a nyugalom és felfrissülés szigetén. Minden sejtem ki volt éhezve a Finntroll-ra. Kikapcsolódásként a Hammer standnál nézegettem a lemezeket, és egyetértettem önmagammal, hogy a Rockmaratonon levő báb-istenek közül a legszebb a CD elárusító lány volt. Tapsot érdemel, szép volt.

Finntroll22 óra körül már Halász Feri "ugratta" a tömeget. Én egy tervet akartam kidolgozni arra, hogy hogyan láthatnám az egyik nagy magyar favoritomat, a Christian Epidemic-et is, mivel szinte egy időpontban kellett zenéljenek a finnekkel. Végülis egy szám erejéig hajaltam, Széles Zsolt meg hörgött, mint az állat.

Egy hosszas várakozás után egy hátborzongató isteni mozzanat emelt fel a földről, a Finntroll falka a színpadra vonult. Valami olyan érzés izgatott, mint mikor egy hosszas várakozás után végre tied a vidámpark. A különbség a végkifejlet produktumában volt. Fogalmam sincs, hogy a volt énekes, Wilska, hogyan vezetett le egy koncertet (azt mondjuk hallottam, hogy nem csinált semmi nagyot), de az biztos, hogy az alig 25 éves Vreth a csúcson volt. Igaz voltak részek, amikor nem tudtam, hogy most mit akar, nekünk, nézőknek a tudtunkra adni, de kiderűlt, hogy mások is így jártak. Az is világossá vált, hogy kedvenc albumuk a Jaktens Tid, mivel erről nyomtak el legtöbb darabot, pl: Jaktens Tid, Kitteldags, Slaget vid blodsalv, de nem volt a Bakom varje fura. De elhangzott a Trollhammaren is és a Nattfödd is a Nattfödd anyagról. Vártam a Den sista runas dans-ot pihentetőnek, de a Visor Om Sulet albumról nem játszottak semmit, de az Ursvamp kárpótolt mindent. Még az erdei állatok is jól érezhették magukat. A hangosítás is isteni volt, pedig én nem olvastam még eddig dícsérő szavakat a magyarországi megszólalásukról. Akkorát zúztam, mint még soha, de ki tudná megcsinálni, azt hogy ne zúzzon, mikor a seggig érő hajakat látja a színpadon lobogni és a kedvenc bandája dönget 120 db-vel. Tanácsolom minden fémszívűnek, hogy hátralevő életének minden nyarán vegyen részt egy ilyen metálkezelésen, egy ilyen rockterápia elengedhetetlen az egészséges élethez. Megjegyzés: nem minden orvosság keserű. A szavak hatalma lekicsinyűl az a látvány mellett, amit július 12.-én átéltem a malomvölgyi Arborétumban a Finntroll bulin. És mint szinte mindig, most is ott feküdt mellettem a "meztelen igazság": hajnali 5-ig virrasztottam a finn brigáddal, a józanabbik részével. (Ebből a beszélgetésből egy részlet olvasható majd a Finntroll interview-ban). A koncertet egy utázas követte, vissza kellett szállni a földre. A reggeli hidegvízes zuhany pedig a szeretkezés utáni cigaretta volt.

Finntroll Finntroll & Attus

És mindez CSAK egy nap alatt történt. A rockterápia július 10-től 16.-áig tartott (azaz hat nap), 137 zenekar biztosította az ember gyógyulását ijesztően jó hangulattal és kegyetlen koncertekkel.
Képek, infók és további részletek a Rockmaraton honlapon: www.rockmaraton.hu

Köszönet Szakonyi Balázsnak és Schervenka Endrének és Melikémnek, akik nélkül nem történhetett volna meg mindez velem. Respect.

Sebesi Attila

Vissza

Copyright © 2005-2013 RM Media. All rights reserved!