RM Shop

PARTNEREK


HammerWorld

Accord Management

Cartea de nisip

Hatework

Maximum Rock Magazin

Sun&Moon Records

Transylvania Music

VHR Pub

Zenecentrum

free counters

RM Media


KONCERTBESZÁMOLÓK


The Devil's Blood - Bukarest, Fabrica klub nov. 3. -

A The Devil's Blood holland banda még nem annyira ismert a mioritikus tájakon, de mivel a szűk haveri kör sem csőlátású arcokból áll, így üsse kő alapon leruccantunk Bukarestbe egyet... pizzázni :), na de a viccet félretéve tényleg kíváncsiak voltunk, hogy egy nyitottabb "rokkos" társadalomban mitől egyre népszerűbb ez a csapat.
Szép napos őszi idő adatott meg eme szombati napra, aztán Bukarest külvárosának szürkesége kezdte megadni az alaphangulatot az esti koncerthez, hisz már eleve az együttes neve is magában hordozza, hogy itt nem "sunshine"-ról szól a történet. A Fabrica egy nagyon szimpatikus hely, viszont a bár/étterem részlegének az árai nem igazán az erdélyi fizetésekhez vannak szabva, no de nem minden héten megyünk oda...
A Hatework/ACM által szervezett koncertekben soha nem kellett csalódnom, mert mindig minden a helyén volt/van, akár zenekarral kellett résztvennem, akár csak koncertlátógatóként tettem tiszteletem a rendezvényeiken. Ez most sem volt másként, igaz ugyan, hogy a koncert maga a kiírthoz képest egy félórás csúszással kezdődött, de a megfigyeléseim alapján ez már inkább a zenekar számlájára írható, mivel gondolom előzenekar nem lévén, a bejátszott "setét" zenékkel akarták a publikumot a lehető legjobban a saját hullámaikra állítani, majd az intro után/alatt besétált a hat ördögfattyú élükön Belzebub menyasszonyával.
A hideg/"sötét" fényekben, ahogy foglalták el a helyeiket a színpadon, csak az látszott, hogy mindannyian "le vannak öntve" valamivel, ami ilyen fényhatások mellett azt az érzetet keltette, mintha szurokban mártóztak volna meg, de aztán amikor melegebb/"világosabb" fények is átpásztázták a színpadot, akkor látszot, hogy (mű)vérrel vannak "bemázolva". Aki nem tudná ez a holland hatos okkult szövegekkel operál és a zenéjük valahol a '70-es évek pszicheledikus rock/metal zenéjében gyökerezik, de egyáltalán nem nosztalgikus, vagy poros...
Az együttes alapjai, egy algériai származású testvérpáron, az énekes leányzón - Farida - és az egyik gitároson - Selim - fekszenek. Szóval bejöttek és amikor felcsendültek az első akkordok, azt hittem, hogy ilyen nincs, hogy ez az öt fickó - zenei rész - ennyire együtt legyen zeneileg. Jó pár koncerten megfordultam, de ritkán van ilyen, hogy a zenekar (3 gitár + basszus + dob + az ördög lánya a mikrofonnál) ennyire együtt van és egymás minden rezdülését ennyire levegyék.
Én nem találok szavakat, hogy mennyire katartikus élmény volt ez a koncert. Erről igazából nem lehet írni, csak átélni lehet, hisz például a vizuális részhez sokat hozzátett a (mű)vér és amikor bizonyos megvilágítást kapott Farida "véres" arca/karjai, azok voltak az olyan pillanatok, amikor ara gondoltam, hogy a csajjal nem szívesen futnék össze egy bukaresti sötét sikátorban.
Azzal a sötét tekintettel, vagy amikor lassan elvonult a dobszerkó elé és ott letérdelt, majd ismét komótosan felállt, megfordult és visszasétált a mikrofonállványhoz, látszott, hogy a sötétség birodalmának minden lakóját szeánszra invitálja, hátborzongató és maga volt az élő horrori tekintet. A hollywoody horror filmek fő gonoszának pillantása pipepurc amellett, amit Farida itt bemutatoott. Sehol egy mosoly, egy komment, hogy "hű, de faszák vagytok Drakula ivadékok", stb. csak kb. másfél órán keresztüli, szünet nélküli zene orgia.
Valahogy van én nem is hiányoltam, azt a sokszor gagyi összekötö szövegeket, amikor a közönségnek csontig kell ny...ni. És ahogy észrevettem, jelen esetben, a közönség sem hiányolta az ilyen és ehhez hasonló szövegeket. Ez em az a koncert volt...
Majd amikor a Christ or Cocaine utolsó akkordjai is elhaltak Selim letépte a gitárja húrjait és ahogy jöttek - szótlanul - úgyanúgy levonultak, megkapták a maguk tapsát, éljenzését, majd szedhettük össze az állunkat és ocsúdhattunk fel, hogy másfél órán keresztül hol is voltunk ezekkel a hollandusokkal.
Még annyit hozzáfűznék, hogy sok amatőr zenésznek "kötelező" tananyaggá tennék egy The Devil's Blood koncertet, hogy lássák meg, hogy mi az a zenei alázat és van zene az agyonjátszott metal "schlágereken" túl is...

szöveg: RM Média

Vissza

Copyright © 2005-2013 RM Media. All rights reserved!