RM Shop

PARTNEREK


HammerWorld

Accord Management

Cartea de nisip

Hatework

Maximum Rock Magazin

Sun&Moon Records

Transylvania Music

VHR Pub

Zenecentrum

free counters

RM Media


KONCERTBESZÁMOLÓK


Amoral
- 2012. április 25., On The Rocks, Helsinki -

Körülbelül két évet várakoztam arra, hogy végre elcsípjem a finn Amoralt egy akusztikus koncerten. Szóval eléggé megörültem, mikor kiderült, hogy áprilisban van esély, hogy megadasson ez a pillanat. Mikor beléptem a klubba, még javában ment a stand-up műsor, melyet egy finn ismerősömmel szó szerint csak szemléltem. Miután vége lett a komédiának, a készülődésből látszott, hogy ez bizony tényleg nem valami hétköznapi húrpengetés lesz. A színpadon asztalok álltak és gyertyák pislogtak klasszikus formájú tartójukban, bennsőséges hangulatot varázsolva a helyiségbe.

Az első szám a Silhouette volt. Ez talán többeknek ismerős lehet, hiszen a zenekar előadta már párszor egyéb fórumokon és a legfrissebb videóklip is erre a dalra készült. Általában a tagokat koncert végén szokták bemutatni, ebben az esetben ez a buli elején történt meg. Így Juhana Karlsson dobosnak volt ideje elfoglalni helyét a cajonon. Akik kicsit követték az új album megszületését, találkozhattak a hörgős énekkel előadott, durvább (Won't Go) Home-mal. Nos, tiszta énekkel és akusztikus gitárokkal teljesen máshogy szólal meg a szerzemény. Amúgy nagyon jól áll neki a lazább köntös. Majd Juffi birtokba vette dobcuccát, miközben Ari Koivunen énekes (aki mellesleg az ütőshangszerekhez is ért) lett a további "cujonfelelős". Ben Varon gitáros belekezdett a Bon Jovi Wanted Dead Or Alive-jába, de ne tévesszen meg senkit ez a kis intermezzo. A következő darab a Reptile Ride albumról ismert Pusher volt.
Remekül illet ebbe a gyertyafényes már-már bárhangulatot árasztó estébe. És el is érkeztünk az első feldolgozáshoz. Megjegyzem, megleptek a srácok. Nem hittem volna, hogy pl. egy Red Hot Chili Peppers nótát fogok az Amoraltól hallani:). Az I could Have Lied bebízonyította, hogy márpedig így történt.

Utána a Show Your Colors albumról az egyik nagyobb kedvencem, a Release jött. A dal második felébe latinos dallamokat is belecsempésztek. A Beneath c. korong egyik líraibb száma, a Closure folytatta a sort. Masi Hukari és Ben osztozott a szólógitáros szerepen, később kiderült, nem csak ebben a darabban. Ha már a zenészeknél tartunk, Pekka Johansson basszeros kicsit visszafogott volt. A srácból hatalmas energiák szoktak felszabadulni a koncerteken, de most kénytelen volt ülve részt venni a ritmusszekcióban:).
Maradva az utolsó albumnál, az Of Silent Stares & Fire Lost és a This Ever Ending Game következett. Ezen az estén debütált a No Future c. dal, melyet szépen keretbe foglalt a bevezető és a levezető gitárjáték. Visszatérve a SYC-hoz, a Last Octoberhez érkeztünk. Színpadra lépett Jani Wilund billentyűs, hogy zongorajátékával színesítse a zenei élményt. A koncertet egy másik meglepetés feldolgozás zárta, a Pink Floydtól a Wish You Were Here.
Ráadás nem lévén, a továbbiakban gépről szólt a mostmár keményebb rock. Mit is lehetne még írni? Kellemes hangulatú és remek hangzású koncert volt. Várom a következőt!

Dallista:
Silhouette
(Won't Go) Home
Pusher
I Could Have Lied (RHCP)
Release
Closure
Of Silent Stares & Fire Lost
This Ever Ending Game
No Future
Last October
Wish You Were Here (Pink Floyd)

Beszámoló: sw
Fotók: sw

Vissza

Copyright © 2005-2013 RM Media. All rights reserved!